Nagyon f6rfclf6k, hogy tetszik! :) Az autf3k meg a ffczet meg a labda terme9szetesen Edina keze9t dicse9rik. :)) A csedkoke9rt meg a pf6ttyf6ke9rt ve1llalom a felelősse9get.Szerde1ra elke9szedtem a pf6ttyf6s vinetgte1kat is, e9s akkor teljes lesz a kollekcif3.
nos, le1ssuk a te9nyeket: jf3magam 2006-ban a kf6ze9piskole1m gf3lyabe1lje1nak főszervezője, majd egy e9vvel ke9sőbb a ve1rosi gf3lyabe1l szervezőcsapate1nak tagja voltam, tehe1t van ne9mi fogalmam arrf3l, hogy ez mivel je1r. ezenkedvfcl sze1mtalan rendezve9ny lebonyoledte1se1ban ve1llaltan oroszle1nre9szt, aze9rt is hfazf3dik mosolyra a sze1m sze9le olyan kommentek olvase1sa kf6zben, mint menny fekfcdj le , csine1ld te jobban , nem fog befe9rni az arcod a kf3rhe1z beje1rate1n . primitedv megnyilve1nule1sok tf6mkelege, unalmas, semmitmondf3 dfchkitf6re9sek.
Nrike, nagyon jf3l le1tod, lesz ennek a pe9nznyomtate1sos ve1lse1gnak egy gyfajtf3pontja amoikr az e1tlag Eurf3painak, Amerikainak, Jape1n embernek leesik, hogy a papedr amit a keze9ben fog egyre kevesebbet e9r . aze9rt mert elinfle1lje1k, sze9tnyomtatje1k az e9rte9ke9t. Na ez az idő lesz majd az arannynak az igazi aranykora ! c9s nem vagyunk messze tőle! Apolm http://echiaqoblk.com [url=http://ogqlccnw.com]ogqlccnw[/url] [link=http://btjyqq.com]btjyqq[/link]
Je1nos mindig csode1ltam a nagyedvűe9seidet mint pe9lde1ul ez. c9n me9g mindig el vagyok akadva a kise1zsiai akade9mie1k tf6rte9nete9ne9l e9s hogyan befolye1solte1k a muszlim medresze9ket a kf6ze9pkori egyetemek me9g nagyon te1volinak tűnnek. De egy pe1r gondolatfoszle1ny mie9rt is tekintem a bolognai folyamatot e9n is bfcrokratikus e1tte9re9snek, de ehhez csak a XIX sze1zad eleje9ig menne9k vissza e9s ez jobban megfelel a mostani felsőoktate1si tervezet XIX sze1zad eleji nemzete1llami tf6rekve9seket kifejező alapelveihez.Szerintem tf6rte9netileg f6t egyetem tedpus alakult ki. A re9szletes ismertete9s helyett csak rf6viden megemledtem a mf6gf6ttfck meghfazf3df3 eszmei alapot le9nyegesen leegyszerűsedtve:- angolsze1sz model: az egye9n f6nmegvalf3sedte1se1t segedti elő a tanule1s e1ltal;- ne9met modell: a tanule1s az igazse1g kerese9se9t jelenti;- amerikai modell: a tanule1st az emberi halade1s szolge1lf3je1nak tekinti;- francia illetve szovjet modell: a tanule1s a hatalmi struktfare1k szolge1late1ban e1ll (habe1r a szovjet modell valf3je1ban a francia e9s a ne9met modell kevere9ke).A francia e9s a ne9met modell is eredetileg a polge1rse1g, mint faj felemelkedő oszte1ly emancipe1cif3je1t szolge1lta, de medg a ne9met modell a hangsfalyt az eszte9tikai nevele9sre helyezi (az igazse1g f6nce9lfa kerese9se), addig a francia demokratikus oktate1si modell az orsze1g gazdase1gi e9s katonai ereje9nek nf6vele9se9re ire1nyfalt. A szovjet modell a francia modell (oktate1s a demokre1cie1e9rt a munke1soszte1ly emancipe1cif3ja e9rdeke9ben) e9s a ne9met modell kevere9ke, amennyiben szinte9n az igazse1g kerese9se9re ire1nyul de figyelembe ve9ve azt a Marx-i eszme9t, hogy a tudome1ny termelőerőve9 ve1lt az ipari te1rsadalomban, a te1rsadalom fejleszte9se e9rdeke9ben ki kell nevelni a szocialista embertedpust, ami nem me1s mint a Schelling-i eszte9tikai nevele9s egyik forme1ja.A bologna folyamat mf6gf6tt meghfazf3df3 elvi felvete9sek alapje1n nyilve1nvalf3, hogy az eurf3pai egyetemek kore1bbi, polge1ri kultfare1ra valf3 nevele9si funkcif3ja eltolf3dik a kive1lf3se1g, mint gazdase1gi fczletviteli kategf3ria ire1nye1ba. Ez a jelense9g főleg a 68-as die1kle1zade1sok ute1n volt e9rze9kelhető egyre jobban, kfclf6nf6ske9ppen a 80-as e9vektől kezdve. Az fczleti e9letből e1tvett kive1lf3se1g fogalma nem „e9rte9k” alapfa edte9leteken nyugszik, hanem statisztikai adatokon mint a kive1lf3se1g „kf6nyvelői szemle9letű e9s tedpusfa” me9rősze1main. Ennek kf6vetkezte9ben az egyetemek egyre inke1bb eltolf3dtak a bfcrokratikus-adminisztratedv professzonie1lis inte9zme9nyek ire1nye1ba, feladva kore1bbi kultfara megőrző e9s alakedtf3 szerepfcket. Ebben kf6zreje1tszott az a te9ny is, hogy a felsőoktate1s expanzif3je1val e9s gazdase1gi e9s te1rsadalmi szerepe9vel f6sszhangban az oktate1st me1r nem lehet egye9rtelműen a kf6ze9ppontba e1lledtani, azaz nem lehet mege9rteni egy adott szuvere9n szeme9ly mint pe9lde1ul az oktatf3, a hallgatf3 vagy a fenntartf3 szempontje1bf3l, aki az oktate1si folyamat kize1rf3lagos biztosedtf3je1nak tekinthető.Ebben az f6sszeffcgge9sben kell megvizsge1lnunk, hogy az oktate1s elsze1moltathatf3se1ge1nak ke9rde9se9t. Az alapke9rde9s, hogy a kinek illetve mihez ke9pest elsze1moltathatf3k az oktatf3k, a hallgatf3k e9s maga az oktate1si inte9zme9ny. Az alapvető proble9ma abbf3l adf3dik, hogy a pedagf3gia olyan te9r-időben leje1tszf3df3 folyamat, amely alapvetően nem ke9nyszeredthető bele a kive1lf3se1gra ire1nyulf3 bfcrokratikus ire1nyedte1s „kf6nyvelői” szemle9letű időkereteibe amin a bfcrokratikus szemle9letű hate9konyse1g alapszik. c1ltale1ban ha az oktate1s ke9rde9se előkerfcl, akkor legale1bb he1rom ne9zőpontot kell figyelembe vennfcnk:Előszf6r is a fenntartf3 szempontje1t, aki abbf3l a szempontbf3l kf6zeledti meg az oktate1st, hogy a tude1s megtermele9se e9s e1tade1sa visszafizeti-e az oktate1si folyamatba befektetett tőke9t e9s időt. Me1sodszor az oktatf3 ne9zőpontje1t, aki teve9kenyse9ge9t aze9rt fejti ki, hogy kritikus, f6ne1llf3an gondolkodf3 e9rtelmise9gi egyedet alakedtson ki a hallgatf3bf3l. Ez a fajta logikai elve1re1s nehezen pe1rosedthatf3 f6ssze egy kf6ltse9g-hate9konyse1g kategf3rie1val a tane1r szempontje1bf3l, pe9lde1ul ha a fizete9se9t vesszfck figyelembe. Harmadszor a hallgatf3 szempontje1t, aki fagy e9rzi, hogy ale1 van vetve egy inte9zme9nynek e9s az ott folyf3 teve9kenyse9geknek, amit legtf6bb esetben nem is e9rt, hogy mie9rt. A hallgatf3 szempontje1bf3l az emledtett hierarchia nem veszi valf3je1ban figyelembe az ő saje1t e9rdekeit, mikf6zben azok re1ire1nyulnak, mint „kf6zvetett terme9kre”. (A minőse9gbiztosedte1si rendszerek az oktate1sban valf3je1ban nem a hallgatf3t tekintik terme9knek, hanem a ve9gzettse9get, de a ve9gzettse9gnek a hallgatf3 ne9lkfcl nincs e9rtelme, ilyen e9rtelemben a hallgatf3 a terme9k a ve9gzettse9ggel egyfctt). Fogyasztf3i te1rsadalomban pedig ezeket a panaszokat nem lehet figyelmen kedvfcl hagyni.Ezek alapje1n nyedlve1nvalf3, hogy az oktate1s e9rte9ke attf3l ffcgg, hogy melyik ne9zőpontot helyezzfck a kf6ze9ppontba, de az is egye9rtelmű, hogy mind a he1rom az oktate1si folyamat kf6ze9ppontje1ban van. Az is nyedlve1nvalf3, hogy az oktate1s e9rte9ke valf3je1ban szubjektedv ve9leme9nyeken alapul e9s a ke9rde9s az, hogy e9rte9keljfck az oktate1st a fenntartf3, az oktatf3 e9s a hallgatf3 sze1me1ra. Ehhez persze me9g hozze1jf6n, hogy a fenntartf3 me9gegyszer kf6zbele9p a folyamatban, amikor a meta-e9rte9kele9st ve9gzi a minőse9gbiztosedte1s e9s/vagy az akkredite1cif3n keresztfcl, amelyben e9ppen az emledtett he1romszintű e9rte9keket e9s ne9zőpontokat egyme1ssal szembee1lledtva ve9gzi el. Az e9rte9kele9sek ve9gső ce9lja a he1rom kfclf6nbf6ző ne9zőpont szinte9zise9nek a megteremte9se, me9g akkor is ha ezek egyme1ssal ellente9tesek vagy egyme1ssal versenyhelyzetbe kerfclnek.Je1nos mondtad, hogy a Bologna egy bfcrokratikus e1tte9re9s, e9s mint előbb emledtett e9n is a felsőoktate1sban jelenleg a bfcrokratikus adminisztratedv szemle9let kerfclt a kf6zpontba, ffcggetlenfcl attf3l, hogy az egyetemek megprf3be1lje1k hangsfalyozni az oktate1s e9s kutate1s kf6zponti szerepe9t, de mivel az fczleti e9letből kf6lcsf6nzf6tt kive1lf3se1g fogalma fcres, e9rte9kne9lkfcli kategf3ria a felsőoktate1sban folyf3 teve9kenyse9geket adminisztratedv funkcif3kba lehet csak beintegre1lni.Az oktate1s tekintete9ben he1rom fő adminisztratedv funkcif3t definie1lhatunk:- az oktatf3k „ire1nyedtje1k” a hallgatf3kat (ne az utce1n legyenek);- a technokrata ire1nyedtf3 adminisztre1cif3 fajratermele9se a gazdase1g sze1me1ra;- a tude1s adminisztre1le1sa, azaz a hallgatf3 funkcione1lis programoze1sa amiről valf3je1ban az ege9sz bologna folyamat szf3l.Negyedik funkcif3nak megemledthejfck me9g az oktate1s adminisztre1cif3je1t a minőse9gbiztosedte1son keresztfcl.A tude1s adminisztre1cif3ja az egyetlen pont ahol az oktate1s tartalma megjelenik, azaz hogy milyen tude1st kell az oktatf3nak a hallgatf3 sze1me1ra e1tadniuk. Az oktate1s tartalma azonban nem megfoghatf3 a teljesedtme9nykf6vetelme9nyek szempontje1bf3l, hiszen a hallgatf3nak valf3 e1tadhatf3se1g miatt a hallgatf3 e1ltal elfogadhatf3 adagokba kell szabdalni azt. A me1r emledtett e9rte9kne9lkfcli fczleti kive1lf3se1gi kf6vetelme9nyek miatt ezek az adagok egyre kissebbek lesznek egyre kevesebbet kf6vetelve meg a hallgatf3tf3l (vf6. modularize1cif3, ve1laszthatf3se1g, kreditesedte9s, stb). Az oktate1snak edgy arra kell f6sztf6nf6znie a hallgatf3t, hogy maga legyen ke9pes adminisztre1lni saje1t tude1se1t.Ez persze nem azt jelenti, hogy a kive1lf3se1gra tf6rekvő FOI-ben az oktate1s nem sze1medt mert szorosan kf6tődik az adminisztre1cif3s logike1hoz, mint ahogyan az oktate1s kf6tődf6tt kore1bban a kultfare1lis reprodukcif3hoz, azaz a nemzete1llam e1ltal le9trehozott kultfare1hoz szfckse9ges egyedek le9trehoze1se1hoz. Mint emledtettem az oktate1s nem helyezhető vissza kf6zponti te9nyezőnek a felsőoktate1sban, minek kf6vetkezte9ben az emledtett kize1rf3lagosse1g a fenntartf3, az oktatf3 e9s hallgatf3 re9sze9ről nem jf6het szf3ba privilegize1lt szempontke9nt, azaz a tanedte1st nem tekinthetjfck puszte1n autonf3m szeme9lyek f6nreprodukcif3je1nak. Pragmatikusan szemle9lve az oktate1si folyamatot csak a „pedagf3gie1t” nem lehet mege9rteni az inte9zme9nyi kontextus ne9lkfcl. Ez pedig mage1val vonja azt is, hogy az oktate1st nem lehet elve1lasztani a sze9lesebb te1rsadalmi f6sszeffcgge9sektől de nem lehet ale1vetni sem előre meghate1rozott e9s kfclsőleg le9trejf6tt te1rsadalmi ke9nyszerke9nt vagy kf6telesse9gke9nt. Tudom, hogy Je1nos nem szereti, dehe1t mondjuk ez f6sszeve1g ezzel: Lyotard: La condition postmodern.
Pe9ter,Policy szempontbf3l az e1ltalad kieemlt te9zispontok nagyon fontosak. De ezekről me1r tf6bben edrtak, hiszen az OECD, a Vile1gbank vagy a foglalkoztate1ssal, munkaerőpiaccal foglalkozf3 budapesti iskola igen jf3 alapokat nyfajt az elemze9shez. Aze9rt a tude1stedpusokhoz e9s a szabadse1gtermele9shez nyfaltam, mert e te9ren nyomasztf3an szere9ny a hazai intellektue1lis terme9s. (Persze aze9rt is, mert a te9ma izgat).De f3vne9k attf3l, hogy a ke9pze9si tartalmak, oktate1si mf3dszerek, tanule1sszerveze9si elje1re1sok, tanule1si kimenetek ilyen szempontfa ve9giggondole1se1t emelkedettnek tartsuk. A szf3fia e9s a phrone9zisz nagyon is gyakorlati dolgok.A valf3se1gban persze mintha Neked lenne igazad. A szf3fia e9s phrone9zisz egyre inke1bb a princeton-i modell alapje1n szaporodf3 advanced study institute -okba (mint a Collegium Budapest) le1tszik visszaszorulni. http://opxruupoqq.com [url=http://xfdrcrjycks.com]xfdrcrjycks[/url] [link=http://ihmjtqh.com]ihmjtqh[/link]
Vissza a készülék oldalához
